Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az 1848-as centenáriumi ünnepség Mosonmagyaróváron

Az 1848-as centenáriumi ünnepség Mosonmagyaróváron

 

A magyar közgondolkodásban már a XIX. század óta erős historizáló hatás érvényesült. A történelmi hagyományanyag mozgósítása az 1945 utáni magyar politikai irányzatoknak is fontos propagandaeszköze volt.
Az 1848-as polgári forradalom emléknapját 1927-től nemzeti ünnepként tisztelték. A II. világháborút követő magyar demokratikus kormányzat létrejöttétől fogva történelmi előképének tekintette a polgári forradalom és szabadságharc időszakát.
1946 végétől a magyar sajtóban megszaporodtak a centenáriumi ünnepségsorozatról szóló tudósítások. Az első ünnepségtervezeteket 1946 májusában az Újjáépítési Minisztériumban vetették papírra. Az ünnepség hivatalos rendezőtestülete az Országos Nemzeti Bizottság lesz. Az ünnep össznépi jellegét volt hivatott reprezentálni az Országos 48-as Ifjúsági Bizottság, amelyet 1947. január 30-án alakítottak a legkülönfélébb társadalmi és állami intézmények, a pártok ifjúsági szervezetei és diák szervezetekből.
Mosonmagyaróváron is megalakult 1947 áprilisában a helyi 48-as ifjúsági bizottság. Év végére be is terjesztik elképzeléseiket a képviselőtestülethez, demokratikus emlékmű állítása, Kossuth emléktábla készítése, a német hangzású Lenau tér Petőfi térre változtatása, illetve a Múzeum kertből kialakítandó tér 48-as térré nevezése. A testület is támogatja, hogy a szokásos ünnepélyen felül a 100 éves évfordulót maradandó emlékkel örökítse meg a város.
A pénzek használatában problémát jelentett, hogy a 48-as bizottság nem jogi személy, ezért a pénzkezelést és az ünnepség lebonyolítását a város átvállalta. Először 20 000 majd 30 000 Ft kölcsön folyósítását kérték a B. M-től. A többlet pénz kérését az indokolta, hogy a mosoni Fehér Ló épület ún. Petőfi kultúrtermét is ebből a centenáriumi pénzből kívánták felújítani.
Rajk belügyminiszter 1948. febr. 19-ei körlevélben felhívja a figyelmet az emlékművek állítására illetve anyagiak hiányában intézmények vagy közművek elnevezésére a szabadságharc  vezéralakjairól. A centenáriumi emlékművek felállítását a miniszterelnökség centenáriumi osztálya engedélyezte, művészi szempontból pedig szükséges volt a Művészeti Tanács véleményének kikérése.
A mosonmagyaró
Képvári 48-as emlékmű munkálataira az ajánlati felhívást Rujder János polgármester teszi közhírré január 22-én azzal, hogy az ajánlatokat január 26-a délig várják a városházára. Az ajánlat oly módon teendő, hogy az emlékműnek március 14-ére készen kell lennie. A Kossuth emléktábla készítését a város 48-as bizottsága hirdeti meg szintén január 26-ai határidőre és március 10-ei elkészítésre. Az emlékműre három ajánlat érkezik, és a legolcsóbbat ajánlják megvalósításra -13 565 forinttal-, melyet özv. Réthy Ferencné kőfaragómester készíthet el. Az emlékmű három lépcsősorból és egy 3.75 méter magas betonoszlopból áll, fehér mészkőutánzatú műkőréteggel, tetején örökmécsessel, bronzcímerrel és betűkkel. A Kossuth emléktáblára beérkezett két ajánlat közül Péter György szobrász és kőfaragómester harmadik alternatíváját fogadták el 6300 forintért - hibátlan fehér carrarai márványból. Mindkét mű az idő rövidsége és a téli viszonyok ellenére is elkészült a megadott határidőre. Külön feladat volt a nemzeti színű és vörös lobogók,  illetve a szabadságharc nagyjai  arcképének beszerzése.
Maga az ünnepség Révai József 1948. március 15. című országos ismertető kiadványa ünnepi forgatókönyvére épült. Így a vidéken helyileg megszervezett ünnep helyett a központi akaratnak megfelelően előírt országosan egyöntetű ünnepségek zajlottak. Az összeállítók figyelme mindenre kiterjedt: az ünnepnapot zenés ébresztővel kellett kezdeni, majd a különböző felekezetek istentiszteleteiken a 48-as hősök emlékét idézték fel, esetleg zászlót is avattak. Az ünnepnap politikai súlypontja a délelőtt megrendezendő megemlékezés volt, amely a Himnusz eléneklésével kezdődött és a Szózat dallamaival zárult. Irodalmi idézetek, versek, dalok fogták keretbe a fő mondanivalót, a NB szónokának és az ifjúság képviselőjének ünnepi szónoklatát. A fiatalság 48-as fogadalomtételét, az előre kézbesített egységes mintaszöveget a fogadalmat felolvasók számára külön utasításokkal is ellátták. A fogadalmi rész legfontosabb gondolata az 1848-hoz való igazi hűség megfogalmazása: lankadatlanul fogok dolgozni Magyarország újjáépítéséért, a 3 éves országépítő terv megvalósításáért. Délutánra 48-as létesítmény és/vagy centenáris kiállítás megnyitását, továbbá 48-as hősök sírjainak koszorúzását írták elő. Este magyaros jellegű kulturprogram, negyvennyolcas dalok, versek, népdalok, színdarab bemutatásával kellett felidézni a forradalmat illetve vidámabb szórakozást nyújtó 48-as bálok is szervezhetők.
Mosonmagyaróváron már március 14-én vasárnap délután öt órakor elkezdődik az ünneplés a mosoni óvodában iskolai ének és táncbemutatóval, majd este fáklyás felvonulás. Másnapra a főhelyek és főutak mentén a házak fellobogózva, az ablakokba többségben Petőfi, Kossuth és Széchenyi arcképeket tettek ki.
Március 15-én reggel hét órakor zenés ifjúsági felvonulással ébresztették a várost, majd kilenc órától az egyházak istentiszteleteket tartottak. Tíz órára a Városházához hirdették meg a gyülekezést, jöttek a pártok az egyesületek az ifjúság az ünneplő lakosság és a dolgozók a gyárak kapuinak megnyitása után. Innét indul a menet a Múzeum kertnél felállított 48-as emlékműhőz az ünnepség helyszínére, melyet Szabadság vagy Demokratikus emlékműnek is neveztek , nemzeti színű és vörös zászlók alatt, 48-as szabadságharcosok és szocialista élharcosok arcképeivel.
Az ünnepi beszédet Molnár Nándor a 48-as ifjúsági bizottság helyi elnöke mondja, majd a 48-as történelmi időket idéző klasszikus jelenetek következtek. A Himnusz hangjai után történik az emlékmű leleplezése, majd koszorúzása.
Az ünnepség második részében a menet a Deák tér felé vonul ahol a volt főhercegi palota ablakából Kossuth toborzó-beszédet hallgatnak. Leleplezik a Népi Kollégium falán elhelyezett márványtáblát, amely Kossuth Moson megye nemzetőreihez intézett beszédének emlékét idézi. Innét átvonultak a még Lenau térre és ünnepi keretek között 48-as térre keresztelik. Majd ekkor kerül sor visszafelé a magyaróvári temetőben Sóos János honvád sírjának megkoszorúzására. Ezután a legkitartóbbak- díszmenetben elvonulnak az új 48-as emlékmű előtt, hogy a mosoni óvodában hat órakor kezdődő ünnepi díszelőadást is megtekintsék.
A rendezvényt rend, fegyelem és áhítat hatotta át, nem kellett karhatalom, mindenki öntudatosan vonult fel, megvalósítva a munkás, paraszt és értelmiségi összefogást. Az ünnepségen 8000 ember vett részt.

 

Beregszászi Balázs

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 




Levelezőlista



Archívum

Naptár
<< November / 2017 >>


Statisztika

Online: 5
Összes: 263410
Hónap: 4479
Nap: 164