Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Akikről utcát neveztek el (Szent Imre)

Akiről utcát neveztek el

Szent Imre utca (1951 óta Sallai Imre utca)

 

 Árpád-házi Szent Imre herceg, a magyarok első királyának Istvánnak és a regensburgi udvarból érkezett Gizellának a fia közmegegyezés szerint 1007-ben született Fehérváron.

 
Nevét anyai nagybátyja, II. Henrik német császár után kapta. Imrét gyermekkorában egyházi pályára szánták, ezzel is összefügg gondos oktatása és szüzességi fogadalma. Szellemi és lelki fejlődésére - szülei után - legnagyobb hatással a Velencéből érkező, európai műveltségű bencés szerzetes, Szent Gellért püspök volt. A herceg egy velencei krónika szerint “tudós és szent” volt, azaz a világi tudományokban is jeleskedett, valamint igyekezett az életszentség útján járni. Hagyomány szerint a veszprémi Szent György templomban tett szüzességi fogadalmat. Ekkor még élhetett valamelyik bátyja, így nem is gondolt arra, hogy a királyi család utódairól neki kellene gondoskodnia. Bátyja, Ottó korai halála után azonban trónörökössé lépett elő. A fiatalemberre apja komoly hadvezetési és diplomáciai feladatokat bízott, melyekben Imre sikeresnek bizonyult. István 1031-ben Székesfehérvárott már fiának megkoronázására készült, amikor szeptember első napjaiban, vadászat közben Imrét egy vadkan halálra sebezte. Az akkor épülő fehérvári bazilikában így koronázás helyett temetési szertartás következett. Ezután ajánlotta István király hazánkat Szűz Mária oltalmába.
László király Imrét, atyjával Istvánnal és nevelőjével Gellért püspökkel 1083-ban az ország főpapjai és világi nagyjai jelenlétében oltárra emeltette.
A szentek seregébe sorolt “liliomos” magyar herceg tisztelete a középkorban Európa-szerte elterjedt, hol egymagában, hol atyjával és Szent Lászlóval közösen megannyi műalkotás megörökítette az évszázadok során. Azóta példaképe a magyarságnak, elsősorban a magyar ifjúságnak. Nevét szívesen viselik.
Halálának 900. évfordulóját nagy fényes ünnepélyekkel tartották meg országszerte.
A Szent Imre jubileumi év 1930. május elsejétől 1931. május elsejéig tartott.
A Szent Imre-év főünnepségeit Budapesten, 1930 augusztusában rendezték, összekötve a Szent István napi ünneppel, melyen Magyaróvár polgármestere is jelen volt.
Augusztus 17-én került sor Szent Imre monumentális szobrának felavatására a róla elnevezett budai városrész (ma XI. kerület) legfontosabb terén, a Horthy Miklós körtéren.
A ma már Móricz Zsigmond nevét viselő tér számára a jótékony Croy-Dülmen Izabella magyaróvári- főhercegné adományozott szobrot, Kisfaludy-Stróbl Zsigmond alkotását. Az avatáson a teljes magyar elit részt vett. A körtéri szobor - 1945 után is - mindmáig eredeti helyén van.
Magyaróváron is több ünnepséget szerveztek Imre tiszteletére. A város azonban maradandó emlékkel is tisztelegni kívánt Szent Imre hercegről, az ő tiszta erkölcsű hitvallását tartották Magyarország talpra állásának fő előfeltételeként. Pintér Gyula esperesplébános indítványára, 1930. január 30-án róla nevezték el a Városkapu teret a Gyári úttal összekötő új utcát.
Ezt változtatták meg 1951-ben Sallai Imre utcára.
 
Beregszászi Balázs
 
 




Levelezőlista



Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2017 >>


Statisztika

Online: 2
Összes: 256349
Hónap: 3208
Nap: 94