Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Észrevétel Húsvét ügyében

 Észrevétel Húsvét ügyében

A Mosonvármegye március 30-i számában „Feltámadás, újjászületés” címmel Böröndi Lajos írt ünnepi bevezetőt. Ebben szót ejt a Húsvét szó angol, illetve héber nevéről. Ez irányú fejtegetése korrigálásra szorul. Azt írja a szerző, hogy a Húsvét héber neve pészah. (Illik tehát ezt is nagybetűvel írni.) Igaz, hogy Húsvét táján a zsidók is ünnepelnek, és ezt az ünnepet valóban Peszahnak (Peszach) nevezzük. (Ezt hívják angolul Passovernek, nem a katolikus Húsvétot.) Ennek azonban semmi köze a keresztények ünnepéhez, mely Jézus feltámadásához kötődik. A Peszah a zsidók egyiptomi szolgaságból való kiszabadulásának (Exodus) megünneplése, mely Jézus születése előtt 1200 évvel történt. Az ünnep 6-7 napig tart. Első napja a Széder, mely különösen ünnepélyes, és hagyományőrző. Mivel annak idején gyorsan kellett menekülniük, nem volt idő arra, hogy a kenyér megkeljen, ezért kovásztalan kenyeret vittek magukkal. Ennek emlékére a vallásos zsidók Peszah idején kovásztalan kenyeret esznek (macesz, pászka), és igen szigorú étkezési korlátozásokat tartanak be, amelyeket további hagyományokkal egészítenek ki.     

Egyébként a katolikus Húsvét közismert angol neve Easter, német neve das Ostern. Sajnálom, hogy ezt nem vették észre, és nem korrigálták kinyomtatás előtt.

Nagy Frigyes

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 




Levelezőlista



Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2018 >>


Statisztika

Online: 2
Összes: 290665
Hónap: 2577
Nap: 60