Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyarország pillanatai drágák (ünnepi beszéd 2013. 03.15.)

Magyarország pillanatai drágák

 

(Széles Sándor kormánymegbízott mondott üneppi beszédet a ‘48-as forradalomra emlékezve Mosonmagyaróváron a Hansági Múzteum lépcsőjén. Ebből idézünk szemelvényeket az alábbikaban.)

kep.jpgVictor Hugo szerint a történelemnek megvan a maga igazsága. Egyetlen célja van: megmutatni a pillanatnyi emberben az örök embert. Március 15-e környékén jó érzésű magyar emberként tűzzük ki szívünk fölé a háromszínű magyar kokárdát. Tesszük mindezt azért, mert emlékezni vágyunk a hősi múltra. Mert rendületlenül hiszünk a magyar múlt igazságában. Tesszük mindezt azért, mert ma is bennünk él, mint mélyen belénk ágyazódott eltéphetetlen gyökér – ott él bennünk is az örök ember. ...

 „Egész Európa mozog. Az idő félszázaddal előbbre rúgott. Egy gondolat rezgi át egész Európát, hogy a létező állapot tovább nem maradhat. Nincs többé idő hosszas tanácskozásra, avagy éppen hallgatásra.  ... Magyarország pillanatai drágák! Mi máskor hosszú időszak alatt fejlődhetett ki, most rövid úton, s haladék nélkül törvénybe foglalandó. A nemzet nem elégszik meg többé egyes engedményekkel. Egész alkotmányunkat kívánjuk ezúttal tisztába hozatni.” – mondja Irinyi a márciusi népgyűlésen.

Ha megtanulunk jól emlékezni, tudunk tanulni a történelemből. 1848 öröksége megfontolásra int minket: 165 év távlatában csaknem ugyanazt a harcot vívjuk, amit ’48 hősei vívtak. Hiszen Európa ma is mozog. Átrezgi a gondolat, hogy a létező állapot tovább nem maradhat. Magyarország pillanatai drágák. Mi is tisztába kívántuk hozatni az alkotmányt, ami a haza minden barátainak kívánságát fejezi ki.Ez az a ’48-as márciusi lelkesedés és bátorság, ami ma sem fél megváltoztatni a világot. Ma sincs lehetőség tépelődésre, most kell tenni Magyarországért. ...

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az elmúlt pár év mindannyiunk számára bebizonyította, hogy a magyar lélekben még mindig ott él az a forradalmi diadal, ami 1848-ban ámulatra késztette a világot.

Az elmúlt pár évben saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, hogy a magyarság képes a folyamatos megújulásra. Képes arra is, hogy más államoknak utat mutatva, világító lámpásként az élvonalban haladjon a válságból való kilábalás útján. Erre a nemes feladatra akkor is képes, ha sokan vannak, akik törekvését rossz szemmel nézik.

Magyarország nem csak azt ismerte fel, hogy „a létező állapot tovább nem maradhat”, hanem azt is megértette, hogy a változásért nem csak 1848-49-ben kellett izzasztó harcot vívni.  Habár a forradalom vér nélküli, a győzelmet senki nem adja ingyen.

Magyarország megértette, hogy jövője a magyar emberek jövőjének alakulásán alapul. „Sokaknak célja a közjó előmozdítása. Mindegyik építeni akar, s mind ugyanazon egy épületen, de a talpkövet szinte mindegyik másképp  és máshova akarja rakni, s mindegyik különb móddal fog az építkezéshez. Igazi talpkövet ritka rak.” – írja Széchenyi.

Bizton állíthatom, hogy az elmúlt két évben hazánknak sikerült ezt a ritka talpkövet jó helyre és más európai államoknál különb módon leraknia. Az az ország,  amely 2010-ben az összeomlás szélére sodródott, ma büszkén vállalja, hogy tartósan csökken az államadósság és a devizahitelezés visszaszorításával  kisegítette  a kilátástalan helyzetbe jutott családokat.

Magyarország megértette, hogy a családok támogatása nélkül nem létezik magyar jövő. Ezért a családi adózás bevezetésével, a gyermekek után járó adókedvezménnyel újra középpontba kerülhet a családi élet védelme.  A 2012-ben már növekedett születésszám az ékes bizonyíték arra, hogy az ország jó irányba fordította arcát, és sikerül visszaadni a családnak az őt megillető tiszteletet. ...

1848 hősei kiharcolták nekünk a szabadságot. ... Tántoríthatatlan elszántságuk, ősi  hitük győzelemre tudott vinni egy vesztes háborút. ...

 Napjaink  forradalmárainak felelőssége, a mi felelősségünk, hogy megvédjük a hosszú harcban kivívott szabadságot és a polgári Magyarország építésével, értékeink megújításával folytassuk őseink  megkezdett munkáját.  Ahogyan 1848-ban, úgy ma is lehetetlen a megújulás  a reformkori haladó gondolkodás, a márciusi ifjakban buzgó lendület, vagy éppen a kiegyezés bölcsessége nélkül.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ránk maradt a feladat, hogy hittel vállaljuk azt a munkát, amit elődeinktől megörököltünk: óvjuk a nehezen kiharcolt szabadságot, ami nem bármire felhatalmazó szabadság, hanem maga az igazság.  Ránk maradt feladat, hogy elhiggyük: a magyar nemzet Isten segedelmével napjainkban újjáteremti a szabadságot.

Fotó: Balassa

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 




Levelezőlista



Archívum

Naptár
<< Október / 2017 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 258893
Hónap: 2901
Nap: 109