Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Közös a felelősség

 

Beszélgetés dr. Kovács Tamással, az MSZP helyi elnökével

 

A Magyar Szocialista Párt 2008. október 11-én országos kongresszust tartott Budapesten az ország gazdaság-politikai állapotának, helyzetének értékelése, megvitatása, valamint egy céltudatos, a realitásokat messzemenően figyelembe vevő gazdasági program kitűzése, megvitatása céljából - mondja dr. Kovács Tamás, a Magyar Szocialista Párt Mosonmagyaróvár és környéke Szervezete elnöke.

- Milyen tanulságok fogalmazódtak meg ezen a kongresszuson?

Kép

- Magyarország napjainkban a szabadság, a demokrácia hosszú és göröngyös útját járja. Az elmúlt közel két évtizedben ez az út sok örömöt és sikert, máskor a sok erőfeszítés ellenére kudarcot és csalódást is hozott. Az MSZP mindezzel együtt a rendszerváltozást Magyarország történelmi eredményének, sikerének látja. Büszkék vagyunk arra, hogy évszázadok után hazánk újra szabad és független, hogy a világ demokratikus, fejlett országainak közösségéhez tartozunk, hogy tagja vagyunk az Európai Uniónak és a NATO-nak. Büszke magyar hazafiak és elkötelezett európaiak vagyunk.

 

- Sokan gondolják úgy, hogy ez szép dolog, de saját helyzetük nem sokat javult, s mindenütt a széthúzás látszik.

- Sajnálatos, hogy Magyarországon évek óta éles viták, helyenként romboló társadalmi, politikai konfliktusok vannak. Egy részük szervesen a rendszerváltáshoz kapcsolódó illúzióvesztés következménye. A rendszerváltástól sokan személyes életük, munkahelyük, anyagi helyzetük, életszínvonaluk gyors, szinte automatikus javulását várták. A remények gyorsan szertefoszlottak. Kiderült, hogy a szociális piacgazdaság, a demokratikus politikai rend ugyan szabadabb, rugalmasabb keret egy jobb, emberibb élethez, de ezt a keretet nekünk kell megtölteni saját személyes és nemzeti teljesítményünkkel, értékeinkkel. A nagyobb politikai, gazdasági, emberi szabadság, a több önállóság, az ezekkel együtt járó növekvő felelősség és verseny felkészületlenül érte az ország, a társadalom nagyobbik felét. Sokak - elsősorban az alacsonyan, vagy egyáltalán nem szakképzettek - korábbi teljesítménye leértékelődött, életszínvonala csökkent, társadalmi elismertsége odaveszett. Ezen nem enyhített az sem, hogy a rendszerváltásnak szép számmal voltak és vannak nyertesei is. De tegyük hozzá azt is, hogy a kialakult helyzetben a pártok politikusainak felelőssége közös, sikerekben kudarcokban egyaránt.

- Sokakban él egyféle nosztalgia a múlt iránt.

- Sajnos napjainkban - főleg az idősebb generáció tagjai közül - egyre többen vágynak vissza az 1989-et megelőző időszak nyugodtnak és kiszámíthatónak tűnő világába, vagy akarnak új „igazi”, radikális rendszerváltást. A társadalmi apátia és a radikalizmus (szélsőjobb megjelenése) így együtt és egymás mellett van jelen. A cselekedni, politikai, társadalmi, gazdasági reformokra képes aktív demokratikus többség hangja és ereje az elmúlt években azonban gyengülni látszik. A rendszerváltozás utáni időszak gyors politikai átalakulását a mai napig is tartó gazdasági, társadalmi átalakulás követte. Ez utóbbi keretében egyszerre kívánja az MSZP megreformálni, modernizálni, versenyképessé tenni a gazdaságot és megakadályozni, hogy szétszakadjon a társadalmat együtt tartó szociális háló..

A demokratikus jogállamot megteremtő rendszerváltó vitáktól és megállapodásoktól eltérően a társadalmi és gazdasági modellválasztás dolgában nem jött létre átfogó nemzeti megegyezés. A különböző politikai színezetű, egymást váltó kormányok nem csak egymáshoz képest, de sokszor egy kormányzati cikluson belül is érdemben változtatták társadalom- és gazdaságpolitikájuk súlypontjait, attól függően, hogy hol szorított jobban a cipő, vagy hol láttak nagyobb - helyenként csak rövidtávon megszerezhető - társadalmi, gazdasági, esetenként politikai hasznot. Egymást keresztező prioritások váltogatták egymást, kialakult a jól ismert gazdasági, társadalmi ciklus, a megállás, újraindulás, kiigazítás visszatérő köre.

A szocialista-liberális (MSZP-SZDSZ) koalíciós kormány mindvégig egy, a nemzeti hagyományokra is építő, nyugatias, polgári demokratikus Magyarország megteremtésének igényével vezeti(e) az országot. A kormányzás elmúlt hat évének első kétharmada a szociális egyensúly teremtés, a mögöttünk hagyott két év pedig a költségvetési és gazdasági egyensúly teremtés jegyében telt el. Az első szakasz szociális jótéteményeinek (pl. a közalkalmazotti, és köztisztviselői fizetések, nyugdíjak növekedése, stb.), árát a gazdasági versenyképesség fizette meg, a másodikban pedig csak a jövedelmek visszafogásával, a terhek sajnálatos növelésével tudtuk helyreállítani a korábban megbomlott gazdasági egyensúlyt. A választók - sok baloldali szavazóval, szimpatizánssal együtt - jelentős része nem tudta követni a politikának ezt a megszorító változását.

- Talán a reform szó hangzott el legtöbbször az elmúlt két évben. Tartalmáról azonban sokan nem tudnak semmit.

- Az elmúlt években az MSZP által végrehajtott reformpolitika célja az volt, hogy az állam intézményei, szervezetei (államigazgatás, közigazgatás) jobban, igazságosabban, olcsóbban és fenntarthatóan működjenek. Átalakítottuk a közigazgatást, ma olcsóbban, hatékonyabban működik az állam, mint korábban bármikor. Folytattuk a felsőoktatás reformját, minőséget szolgáló önállóság, szabadság, verseny és történelmi léptékű fejlesztések jellemzik az egyetemek és főiskolák világát. Az egészségügyi ágazatban is fontos változások történtek. Ma már természetes, hogy mindenkinek biztosítással kell rendelkeznie, aki orvoshoz fordul, a páciensek érdekeit Egészségbiztosítási Felügyelet is védi, a rendszerváltozás óta most először egyensúlyban van az Egészségbiztosítási Alap. A reformpolitika együtt járt a költségvetési egyensúly visszaállításával. Jövőre várhatóan a költségvetési hiány már alatta lesz az Európai Unióban elvárt szintnek, a maastrichti követelményeknek. Mindeközben nem növekedtek, hanem csökkentek a leggazdagabbak és legszegényebbek közti jövedelmi különbségek, javultak az üzleti gazdálkodás feltételei. Folytattuk ambiciózus fejlesztéspolitikánkat, autópálya vezet Szegedre, Miskolcra, Nyíregyházára és halad végig a Balaton déli partján. Kiegészült a Budapestet körülölelő M0 körgyűrű, Magyarország lett a székhelye az Európai Innovációs és Technológiai Központnak, Kecskeméten nálunk épít új gyárat a világ egyik vezető autógyára a Mercedes.

Böröndi Lajos

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 




Levelezőlista



Archívum

Naptár
<< Október / 2017 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 258893
Hónap: 2901
Nap: 109