Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ünnepre jöttünk

  Ünnepre jöttünk

 

Látogatóban a Halmos László Énekegyüttesnél

 

- 1989-ben alakult a kamarakórus, s tagjait az együtt éneklés öröme kovácsolja össze ma is. Vezetője Kiss Veronika énektanár, aki hosszú ideig a Bartók iskolában tanított, majd annak megszűnte után az Ujhelyiben. – Szodfridt Gyula, Holzinger Lajos, Papp Zsuzsa és Horváth Erika, de ő egy évig sem énekelt velünk – mondta Kiss Veronika, akivel az elmúlt két évtizedről beszélgettünk, s aki szintén az alapítók egyike.

- Aztán lassan kilenc főre bővültünk, csatlakozott hozzánk a zeneiskolából Lakatos Tamás, akkor, amikor Lajos beteg volt. Aztán megtetszett neki és maradt. Aztán Keresztényné Barth Judit, Sági Tünde lett tagunk. S jó pár éve Szalainé Sándor Katival és Molnár Zsuzsával bővültünk.

- Miért van bennem az, hogy ti valójában egyházi kórus vagytok?

- Mert elsősorban templomban énekelünk. A templom a nekünk való hely, gyönyörű az akusztika, szép a környezet.

halmos-enekegyuttes.jpg

- Miért Halmos László?

- Mert jellegtelennek tartottuk azt, hogy a Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület zenei szekciójaként jegyezzük magunkat, hisz valaha az egyesület kebelén belül jöttünk létre. Holzinger Lajos fejéből pattant ki az ötlet, hogy vegyük fel a Halmos nevet. Hisz akkor élt még Halmos Laci bácsi, mosonmagyaróvári kötődésű. Megkerestük levélben, majd személyesen is, s beleegyezett a név felvételébe. Egyetlen kitétele volt, hogy minőségi zenét énekeljünk.

- Halmos művet is énekeltek?

- Igen. Minden egyes szereplésen van legalább egy.

- S hol léptetek fel az elmúlt huszonhárom év alatt? Gondolom, Mosonmagyaróvárott minden templomban.

- Csak a reformátusban nem. Legutóbb Bezenyén szerepeltünk. A Halmos emlékévben (2010) megtanultunk egy Halmos misét. Ezt énekeltük a győri Bazilikában, s Bezenyén is.

- Valaki menedzseli a kórust, hogyan szerveződnek a fellépések?

- Magunk menedzseljük magunkat. Ha jól emlékszel, vannak közös élményeink. Felléptünk Hattersheimben, te vezetted a kisbuszt, s végigénekeltük az utat. Aztán voltunk a művelődési központ segítségével Hadstenben, s ezt is te szervezted. Csodálatos élmény volt, Randersben rádiófelvétel is készült. Dánia felejthetetlen, vagy 15 helyszínen énekeltünk.

- Felvidéki útjaitokról se feledkezzél meg!

- A teljesség igénye nélkül említenék néhány települést: Fél, Zselíz, Gutor, Jóka, Szenc, Dunaszerdahely, Somorja, Éberhard, Pozsonyeperjes, Zonctorony, Pezinok. De említhetném az osztrák oldalt is: Nezsider, Mödling, Hainburg, Németjárfalu. S még az idehazai helyszíneket is egészítsük ki: Rajka, Arak, Mosonszentmiklós, Máraikálnok, Halászi, Hédervár, Dunakiliti, Lipót, Levél, Győr, Budapest (Mátyás templom).

- Ezek jórészt önálló esték, összeállított, szerkesztett műsorok. Mi a jövő? Hol léptek fel?

- Tervezünk egy németországi fellépést, nézzük a fesztiválfüzeteket, a közelieket persze, hisz anyagilag nem könnyű egy kórust utaztatni, fenntartani. Mint tudod, nem vagyunk jogi személyiségű társaság. De minden kérésnek igyekszünk eleget tenni.

- S miből telik minderre?

- Gázsit nem szoktunk kapni. Néha-néha egy kis adományt elfogadunk, igyekszünk orgonakísérőnk autójába néha tankolni. Az ő nevét is hadd említsem meg, Fazekas Mártonról van szó, a Piarista iskola tanáráról.

- A korábbi repertoárotok nagy részét ismerem. Az Ünnepre jöttünk a nagy kedvenc…

- Püskin énekeltünk egy újévi koncerten. Mivel kezdtük? Ünnepre jöttünk. Rád emlékeztünk ezzel.

- Ezért a kis közjátékért elnézést kérek, de a kilencvenes években sok időt töltöttünk együtt, s néhány darab azóta is bennem ragadt.

- Emlékszem, Szlovákiába mentünk, te vezettél, s mi próbáltunk a kisbuszban. Egyszer csak hátraszóltál: ezt a művet nem ismerem. – Mi sem, mondtuk, most tanuljuk. Szép idők voltak

 
 




Levelezőlista



Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2018 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 290663
Hónap: 2577
Nap: 59