Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Merre tart Mosonmagyaróvár

Fesztivál és városmarketing, avagy merre tart Mosonmagyaróvár?

 

 A Nyári Fesztivál egyik idei újdonsága a jótékonysági ételosztás a mosonmagyaróvári Rota­ry Clubbal közösen – mondja dr. Árvay István a Szent István Napok idei rendezvénysorozata kapcsán. Fesztiválról, Moson­ról, a város jövőjéről beszélgettünk az ünnepet megelőző héten a polgármesteri teendőket ellátó alpolgármesterrel.

– Az új kenyér ünnepe kapcsán augusztus 20-án a kora reggeli óráktól 1500 adagos halászlét főzünk meg és osztunk szét. Az ebéd ingyenes, egy jótékonysági cél megjelölésével. A helyszínen Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata a Rotary Clubbal összefogva Mosonmagyaróvár és térsége szociális intézményei javára gyűjtést szervez, tehát aki, úgy gondolja, szeretne  támogatóként hozzájárulni, az jelképes összeget fizethet az ebédért – teszi hozzá az alpolgármester.

A szabadtéri szentmise a Nepomuki Szent János plébániatemplom melletti szabadtéri színpadon lesz, Kapui Jenő mosoni plébános celebrálásával, a Pro Urbe díj átadás a pedig a Városházán.

– Sokan vélik úgy, hogy egy megszokott rendezvény elkerül Mosonból.

 Maga a Szent István napi rendezvénysorozat Mo­son­ban van és ez így is marad. A rendezvények egyik eseménye nem elkerül, hanem hosszú évek után visszakerül, és ismét a Városháza Dísztermében lesz, ünnepi képviselő-testületi ülés keretében.

– Ha kicsit provokálni akarok, azt is mondhatom, ez a rendezvény is a választási kampány része.

– Fesztivált szervezni kell, ha van választás, ha nincs. A város szereti, igényli. Ez része a városmarketingnek. Néhány napra a városunk az érdeklődés középpontjába kerül, sok turista erre időzíti szigetközi látogatását, szállodáink teltházasak. Minden település igyekszik egyedi ötlettel előállni – ki kolbászt kínál, ki káposztát. Mi úgy gondoltuk, elkészítjük a Szigetköz legnagyobb halászléjét. Tűnhet úgy, hogy a halászléosztás a választási kampány része? Én úgy látom, hogy a korábbi négy napos rendezvényt, ha most két napba sűrítjük, olyan újszerű dolgokkal is meg kell tölteni, amelyek élővé teszik a délelőtti, dél körüli időszakot is, nem csak az estét. A lényeg, érezze magát mindenki jól, s legyen elégedett.

– De hozzátehetjük, Moson­nak nem ez a problémája ma.

– Így van, valóban most a migráció okozta problémákat kell kezelni. Még ezen a héten leülünk a kialakult helyzetről tárgyalni a szakhatóságokkal, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Pünkösdi Egyház képviselőivel. Ez a migráció nagyon megterheli Moson ma amúgy is nehéz szociális helyzetét. Nem tudni a pontos igazságot, de egy biztos, bekerült a mosoni közösségbe néhány száz olyan kívülről jött ember, akik nagy része nem dolgozni jött ide. Ezt a jelenséget sem a helybeli romák, sem a mosoni közösség nem nézi jó szemmel. A megoldásban az önkormányzat segíteni szeretne.

–  Arra vonatkozóan, hogy hány bevándorló van, számokat lehet mondani?

– Hivatalosan nincs összesítés. A városunkba érkező betelepülők, vendégmunkások  jó része munkát vállalni jött Mosonmagyaróvárra, munkásszálláson lakik, egy része, csak itt alszik, és Ausztriában dolgozik. Elenyésző kisebbség az, aki nem tisztességes szándékkal érkezett. Ők jelennek meg a közterületeken, a nyilvános helyeken. Őket látjuk. De a migráció megterheli a szociális ágazatot is. Mosonmagyaróvár fejlődő város akar lenni, az itt gyökeret eresztő embereket be is akarja integrálni, ezért nem engedheti el ezt az egészet maga mellett és nem is fogja. Konkrét elképzelésünk van erre vonatkozóan. A lakosságszám növekedése természetesen maga után vonja azt, hogy ki kell bővítenünk a szociális ellátórendszert, az óvodai, bölcsődei, később az iskolai hálózatot. Azért 6-8 ezer ember a jelenlegi lakosság közel negyedét jelenti. De ettől lesz a város élő, ettől lesznek a gazdálkodó szervezetek működőképesek. Mi rájuk úgy tekintünk, mint akik Mosonmagyaróvár növekedését szolgálják.

–  Akkor ennek van pozitív oldala is.

– Hát persze. Negatív oldala az a néhány száz ember, lehet, hogy csak néhány tucat, akiket kriminalisztikailag kell kezelni.

–  Mosonmagyaróvár nyitott várossá vált. Mások a feladatok. Ezekhez egy képviselő-testületnek is fel kell nőni.

 Mások a feladatok és más témákkal is foglalkozunk, mintegy évtizede. Elmondható, Mosonmagyaróvár sokkal élőbb ma, mint akár tíz évvel ezelőtt. Ez annak is az eredménye, hogy a városban működő cégek profilja megváltozott. Nagy munkakultúrával rendelkező cégek települtek meg, s ez vonzza maga után azt a munkaerőt, ami ma megjelenik a szálláshelyeken, az üzletekben, az utcán. Ez aztán átalakítja a fizetőképes keresletet, s az igényeket is.

–  Jól elkanyarodtunk a fesztiváltól, de meg kell kérdeznem, gazdaságilag milyen a város helyzete most?

– Ha likviditás oldaláról nézzük a várost, azt mondhatom, hogy soha nem volt ilyen jó helyzetben. Csaknem egy éve folyószámlahitek nélkül gazdálkodunk. Ez azt jelenti, hogy saját pénzből azokat a fejlesztési, működtetési céljainkat meg tudjuk valósítani, amelyeket szeretnénk. Nem hitelt, hanem tartalékokat halmozunk fel. De kanyarodjak vissza végül a fesztiválhoz. Én azt szeretném, ha mindenki jól érezné magát ezen a rendezvényen. Szükség van az ünneplésre, a szórakozásra is. Minden városlakónak jó pihenést, méltóságteljes ünneplést, s önfeledt szórakozást kívánok!

Böröndi

 
 




Levelezőlista



Archívum

Naptár
<< Július / 2018 >>


Statisztika

Online: 3
Összes: 284628
Hónap: 1806
Nap: 68