-
(Főszerkesztő: Böröndi Lajos: borondi@rlan.hu)
►Profilkép: Dolán György performansza 2005-ből
►A szerkesztőség tagjai: Balassa Tamás, Böröndi Lajos, Beregszászi Balázs, Faddi Horváth Pál, dr. Keresztély Rita, Simon Zsuzsa, Tuba László.
►Hirdetésfelvétel: 06-30-869-78-97,06-30-2321939.
►Szerkesztőség: Polgármesteri hivatal, Mosonmagyaróvár, Fő. u. 11. Kiadja a Flesch Károly Kulturális Központ, Mosonmagyaróvár, Erkel u. 14.
Napi időjárás
Lelölthető:
Mosonvármegye, 2.sz.
Tízéves a Magyar Galéria
Szász Endre szőnyegeivel ünnepelte létrejöttének 10. évfordulóját a Magyar Galéria.
A Tímár utcában található képtár elmúlt évtizede nem volt zökkenőmentes. Hasznot nem hajtott, csak vitte a pénzt - létrehozói, működtetői szerint. Persze nem is elsősorban a haszonszerzés volt a motiváció tíz évvel ezelőtt, de a kérdés nyitott marad: meddig lehet ezt így csinálni.
Az elmúlt évtizedben számtalan értékes tárlatnak adott helyet a galéria, nem csak mosonmagyaróváriak, de távolabbi neves művészek is állítottak ki. Kustán Melindától Lebó Ferencig hosszú a sor, s a vendégkönyv bejegyzéseit olvasgatva büszkeség töltheti el szívünket, sokaknak fontos volt itt kiállítani.
Bemutatják a Darányi
Ignác Tervet
A Vidékfejlesztési Minisztérium széles társadalmi vita után véglegesítette a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégiát. A most induló Darányi Ignác Terv a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtásának keretprogramja. A terv a családi gazdaságok fejlesztésének ad elsőbbséget, a monokulturális tömegtermelés helyett a minőségi mezőgazdaságot, környezet-és tájgazdálkodást részesíti előnyben, a vidéki Magyarország egészének megújítására törekszik.
Ennek érdekében négy átfogó területről: az agrárgazdaságról, a vidékfejlesztésről, az élelmiszergazdaságról valamint a környezet védelméről határoz meg tennivalókat.
A minisztérium a Darányi Ignác Terv bemutató fórumát január 30-án Mosonmagyaróvárott tartja az egyetem Phare-épületében (Lucsony utca 2.)
A program 17 órakor sajtótájékoztatóval kezdődik, amelyet dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tart. Ezt 18 órakor fúrom követi, amelynek levezető elnöke dr. Roszik Péter, a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara elnöke lesz. Ez a házigazdák köszöntőjével kezdődik. A résztvevőket dr. Nagy István országgyűlési képviselő, Mosonmagyaróvár polgármestere, dr. Szakács Imre országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Schmidt Rezső egyetemei tanár, a Nyugat-magyarországi Egyetem dékánja köszönti. Ezt követően dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter mutatja be a Darányi Ignác Tervet. Háromnegyed héttől Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár, dr. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár, dr. Kardeván Endre, az élelmiszerlánc-felügyeletért és az agrárigazgatásért felelős államtitkár, valamint V. Német Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár tart korreferátumot.
Húsz órától helyi és regionális hozzászólások és válaszok következnek, s várhatóan este fél tízkor kerül sor az összegzésre.
A fórumra minden érdeklődőt szeretettel várnak!
Az archív felvételen Darányi Ignác látható, a XIX. század végének jelentős agrárminisztere
A doni katasztrófára emlékeztek
1943. január 12-én a II. világháború keleti frontján nagy erejű támadás érte a Don-kanyarban védelmi állásokat elfoglalt, közel 200 ezer fős 2. magyar hadsereg egységeit. Sokáig csak annyit írtak a történelemkönyvek, hogy a Don-kanyarban elpusztult szinte a teljes 2. magyar hadsereg. A rosszul felszerelt, az orosz télre fel nem készült magyar katonák hatalmas túlerővel álltak szemben. 140-150. 000 ember pusztult el az ellenséges tűzben és az ennél is veszélyesebb orosz télben. Hősök voltak? Áldozatok? Hősök és áldozatok, akikre emlékeznünk kell.
A megemlékezés a Szent Gotthárd Plébániatemplomban szentmisével kezdődött, majd ezt követően az óvári temetőben a bejáratnál található világháborús emlékműnél folytatódott.
Itt Hatos Dezső, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Mosonmagyaróvári Szervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Vitéz Harmath Lajos mondott verset. Ünnepi beszédet Lendvai István nyugállományú honvéd százados mondott, aki kiemelte, alig van olyan család, aki a donik katasztrófában személyesen ne lenne érintett, s hogy a hősök előtti tiszteletadás az utókor kötelessége.
Mosonmagyaróvár városa nevében dr. Iváncsics János alpolgármester helyezte el az emlékezés koszorúját, ezt követően a Mosonmagyaróvári ‘56-os Egyesület és a Honvéd Hagyományőrző Egyesület helyi szervezetének képviselői koszorúztak.
A maroknyi emlékező végül elénekelte a Székely Himnuszt.
A hagyományőrzők a korábbi évek gyakorlatához híven délután Darnózselin emlékeztek a második magyar hadsereg pusztulására.
(A Jobbik helyi szervezete előző nap kora este a Rozália kápolnánál tartott megemlékezést.)
Történelmi emlékhely a Gyásztér
Helyi védelemre is javasolták
Még 2011-ben alakult meg az a munkacsoport, melynek az volt a feladata, hogy összeállítsa a helyi védelem alá javasolt sírok, hősi emlékhelyek listáját. Tagjai : Tuba László, Thullner István helytörténészek, Kocsis Sándor, a Városvédő Egyesület elnöke, Kitley Tibor,városi főépítész, Buch Sándorné, az Anubisz Temetkezési Kft vezetője, Beregszászi Balázs levéltáros és Simon Zsuzsanna, az 56-os Egyesület titkára. A bizottság tagjai javaslatokat tettek a védendő sírokra, emlékhelyekre. Ezek összesítése után 2012. január 11-én ültek össze újból a szakemberek és véglegesítették a tervezetet. Eszerint a helyi védelem alá javasolt hősi emlékhelyek csoportjába került az ’56-os Gyásztér is, melyet időközben a Kormány rendeletileg 2012. január 1-jével országos történelmi emlékhellyé nyilvánított.
Az 56-os Emlékpark (Gyásztér) történetével kapcsolatos dokumentumok, újságcikkek és az emlékhellyé nyilvánítás előzményei elolvashatók a www.emlekhely1956-movar.egalnet.hu című virtuális múzeum honlapján.
S.Zs.
Varga – Lebó
Nem először állít ki Varga György mosonmagyaróvári festőművész és Lebó Ferenc győri szobrászművész. Volt közös tárlatuk Révkomáromban, Somorján, Mosonmagyaróvárott. Január 24-én Válogatás címmel nyílik közös kiállításuk a győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtárban. A festményekből, kisplasztikákból, érmekből készült válogatást Grászli Bernadett, a győri Városi Művészeti Múzeum igazgatója nyitja meg. Köszöntőt mond Borkai Zsolt, Győr polgármestere, valamint dr. Nagy István, Mosonmagyaróvár polgármestere. Közreműködik Böröndi Lajos költő.
2012-2.sz. január 13.
BUÉK Mosonmagyaróvár!
A siker a közösség erejéből származik
Jó estét kívánok minden Mosonmagyaróvárinak! Engedjék meg, hogy megköszönjem mindenkinek a munkáját, melyet családjáért és városunkért tett az elmúlt évben. Sára Sándor világhírű rendezőnk így vall: „ Sokszor mondjuk: Csak még ezt éljük túl! Borzasztó, hogy úgy él egy ország, egy közösség, egy nemzet, hogy nem él, hanem túlél. A kettő között óriási a különbség!„
Talán sokan mi is így gondolkodunk a 2012-es bizonytalan évről. Én mégis abban a szellemben kívánok minden mosonmagyaróvárinak áldott, eredményes, sikeres boldog újesztendőt, hogy ne csak túlélni akarjuk az időnket – bármennyire nehezedő is az, hanem próbáljuk meg élni is benne. Megtalálva feladatainkat, megragadva az esélyeket, jó lelkiismerettel megtenni a lehető legtöbbet családunkért, közösségeinkért, városunkért.
Az elmúlt esztendő az építkezés éve volt Mosonmagyaróváron. Számos olyan dolog valósult meg, amiről csak álmodtunk korábban. Moson belváros rehabilitációja során bővült a piac, megszépült a Kápolna tér és környéke, s a Fehér Ló közösségi Ház is új külsőt és funkciókat kapott. Épült tovább a Futura, és a szabadidő kellemes eltöltéséhez járul hozzá a megújuló Mosoni Duna-part is.
Új utakat és kerékpárutat építettünk. Figyeltünk intézményhálózatunkra is, épült új bölcsőde és megújult több óvoda és iskola épülete is. Kiemelt figyelmet fordítottunk a szociális ellátás területére.
Új Alapellátási Centrum épült s a Hajléktalan szálló épületét is bővítettük. Mert egy város gazdasági erejét mindig az határozza meg, hogyan bánik a legrászorultabbakkal.
A város gazdasági ereje növekedett ebben az évben. Munkahelyek százai jöttek létre, hogy az itt élők megélhetését segítsék. Mindezek mellett takarékos és fegyelmezett gazdálkodást folytattunk, csökkentettük az önkormányzat adósságát is!
Az elmúlt év örömei felejthetetlen pillanatai amellett, hogy egyénileg megéltük őket , egész közösségünk számára is meghatározó élmények maradtak. Ezekből az élményekből formálódik az a jelmondat, amelyet mindig, mindnyájan büszkén vállalhatunk, hogy Mosonmagyaróvár a mi városunk, Mosonmagyaróvár egy sikeres város. Ez a siker az itt élők elköteleződéséből, tettrekészségéből , szorgalmas munkájából ered.
A siker tehát a közösség erejéből származik. Hogy álmaink megvalósításáért, gyermekeink jövőjéért készek vagyunk tehetségünket az élet minden területén a város szolgálatába állítani. És ezekért a célokért készek vagyunk kezet nyújtani , és megfogva egymás kezét közös akarattal a város javát szolgálni.
Mert alakuljon akárhogy is az életünk , mi mindig elsősorban mosonmagyaróváriak maradunk.
József Attila azt írta a Számokról című versében kellő figyelmeztetésként, hogy:
„mindegyik csak magára gondol,
különb akar lenni a többinél
s oktalan külön hatványozódik,
pedig csinálhatja a végtelenségig,
az 1 ilyformán mindig 1 marad
és nem szoroz az 1 és nem is oszt.
Vegyetek erőt magatokon
és legelőször is
a legegyszerűbb dologhoz lássatok
adódjatok össze,
hogy roppant módon felnövekedvén,
az istent is, aki végtelenség
valahogyan megközelítsétek.”
Az új esztendőtől azt remélem, hogy kinyílik az életünk. Több lesz bennünk a
bizalom, a reménykedés. Bízom benne, hogy több lesz a tisztesség, a nyíltság, a becsület is!
Új évet, új reményt, új sikert adjanak az égiek, csak a barátaid maradjanak a régiek – tartja a mondás.
Magányos időkben szeretetet, borús napokban örömöt, gondterhelt percekben nyugalmat, vesztett helyzetekben reményt kívánok mindnyájunknak 2012 hajnalán Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata és a magam nevében!
Boldog Új Évet Mosonmagyaróvár!
Emelkedő közüzemi díjak
A helyi buszközlekedés tarifája is kismértékben emelkedik januártól. A díjemelésre három variációt dolgozott ki a Kisalföld Volán Zrt. A legalacsonyabb szintű emelés 4 százalékról szólt, amihez bázisszintű normatív támogatás mellett bruttó 22,9 milliós önkormányzati támogatást igényelt a társaság. A másik verzió 6 százalékos emelés volt, ehhez bruttó 22,6 milliós önkormányzati támogatás kellene. A harmadik verzió 8 százalékos emelést és bruttó 21,6 milliós önkormányzati támogatást tartalmazott. A testület 4 százalékos emelésről döntött. Így a buszjegy 230, az általános havibérlet 3460, a tanuló- és nyugdíjas bérlet pedig 1120 forintba kerül januártól.
Nettó 5,9 százalékkal lesz drágább a szemétszállítás díja januártól Mosonmagyaróváron. A díjemelésre két javaslatot terjesztett a képviselő testület elé a Rekultív Kft. Az első verzió nettó 5,9 százalékos emelésről szólt, ami tartalmazza az alapdíjat a már előző évben bevezetett célalapokkal, veszélyes és zöldhulladék célalapot, továbbá az egyéb környezetvédelmi tevékenységek célalapját és a Mosonmagyaróvár - Csorna régiók kommunális hulladékának kezelését végző Jánossomorjai Regionális Kezelő és Hulladéklerakó kötelezettség célalapot, valamint a KEOP önrészt is.
A másik verzió 7,7 százalékos emelést javasolt, ebben az első variációban foglaltakon kívül a vegyes lomtalanítás mennyiségi növelése szerepelt. A képviselő testület az 5,9 százalékos emelést szavazta meg. A díjnövekedés négyfős háztartás esetén nettó 113 forintos drágulást jelent havonta. Egy 60 literes gyűjtőedény ürítési díja például 232 forint lesz, egy 110 literes edény ürítéséért pedig 425 forintot kell fizetni jövőre.
Respublica Ovariensis - Magyaróvári Köztársaság
Magyaróvár sosem volt köztársaság, de 1600-tól ezt a feliratot használta pecsétjében. 1609-ből származik a két (függő)tornyos kapubástya, amivel együtt szokták ábrázolni. Jelenleg is látható a Széchenyi épület Városház utcára tekintő tűzfalán, 1824-ből származik. A res publica feliratot a korban a Hanzától az itáliai városokig sokfelé használták nem államjogi értelemben csupán annak a kifejezésére, hogy a közjogi, közigazgatási viszonyok rendezettebbek a környékénél.
A magyaróvári uradalom világot látott vezetői, az adminisztrátorok arra törekedtek, hogy a „sáros Velencét”, ahogy Engelsheimb jószágkormányzó írta, még ezekből a maradék kiváltságaiból kiforgassák.
A legközelebb ehhez 1713-ban voltak a város lázadása után. A lázadás a pestisjárvány okán tört ki. Az uradalom kerítést emelt, hogy az esetleges terjedést meggátolja. A város gazdasági érdekeit és szuverenitását egyaránt gátolta a számukra bejelentetlen védmű az uradalmi területek és a városi birtok határán.
1713. szeptember 5-én a bíró vezetésével az egész város kivonult és a cölöpöket kirángatták, az árkot betemették. Maga a bíró, Johann Jakob Holzen kezdte a kockázatos műveletet. Az áldomást utána a Randhof épületében (1578), a mai Fekete Sasban itták meg.
A város odáig merészkedett, hogy tűzijátékot tartott. 1713-ban Pálffy János generális a magyaróvári helyőrséget kivonta. A hadi felszerelést Pozsonyba szállíttatta. Hét ágyút, néhány lövedéket és némi puskaport tiszteletadományként a városban hagyott. Ezek is részben inkább csak olyan hírlövő mozsarak lehettek. A magyaróváriak az ágyukat a bástyákra vontatták és elsütötték. Jelezni kívánták, hogy meg tudják védeni magukat, gyakorlatilag a szegény kifosztott várkastélyt. Tették mindezt Kherling András rendőrkapitány (későbbi agilis polgármester) névnapján.
Innen és a magyaróvári köztársaság elnevezésből származik az a mára már szinte kihalt hiedelem, hogy a város valamiféle helyi forradalmi államalakulatot hozott volna létre. Ez volt Magyaróváron a letűnt kuruc köztársaság utolsó „haditette”. Nem is annyira a leadott lövések, inkább a kerítéstörés miatt fordult az adminisztrátor az udvari kamarához. A pereskedés másfél évig tartott. A várost bocsánatra kötelezték az uradalom felé, különben meghagyták eddigi jogállásában, vagyis uradalmi kivált ságolt mezővárosnak. Az 1708-ban számba vett, meglévő sovány kiváltságait meghagyták. Az adminisztrátor véleménye akkor is az volt, hogy szabadság az sok van, adó az uradalom felé meg majdnem semmi. A kurucok majorokat érintő kifosztása miatt a város olyan nagy károkat szenvedett, hogy nem gondolhatott a szabad királyi városi titulusért való folyamodásra, de ez a közgondolkodásban benne élt sokáig. Mondhatjuk, hogy szinte a mai napig, csak most megyei városnak hívják azt a címet.
Megmaradt a – perben szintén – támadott Respublica Ovariensis felirat is, mivel ősiségét - nem először és utoljára- igazolták. A legszerencsésebb, hogy a pestis a várost - néhány halálesetet leszámítva- elkerülte. Akkor emelték hálából a lucsonyi pestiskápolnát.
A pecséten a respublicás felirat megmaradt 1848-ig, amikor Magyaróvár városra módosult.1755-ben is megújították, amikorra az uradalom olyan elemi jogokból is kiforgatta a magyaróváriakat, mint a szabad lelkészválasztás joga, amely a legelső kiváltságlevélben, az Erzsébet királyné által 1354-ben Magyaróvárnak adományozott bullában is szerepelt. Ez az időszak, a XVII-XVIII. század a mezővárosok számára országos viszonylatban a jogvesztéseké, nem maradhatott ki belőle Magyaróvár sem. De legalább ellenállt.
A pecsétnyomókról annyit tudunk, hogy egy részük kétoldalas volt. A hátlapjára Ferenc német-római császár (1759. Ratispon) és II. József (1766. Nürnberg) nevét és titulusait öntötték. Vagyis ezekben az időkben a bajor területről származó monéták egyik oldalát átalakították a derék magyaróváriak, hogy fényes titulusukat, jogállásukat kifejezzék.
Enzsöl Imre
A Bécsi Napló 2011/6. száma innét letölthető:
A karácsonyi Mosonvármegye innét letölthető!
Megőrizve és továbbfejlesztve
Megújul a Mosonvármegye
Óhatatlanul is számvetés félét készít az ember év végén, s előre is tekint. Nem teszek másként magam sem, aki rövid kihagyással két évtizede szerkesztem a város lapját.
Még emlékeszem arra a késő délutánra, amikor a kilencvenes évek elején a művelődési központ Nyelvi laborjában közel ötvenen gyűltünk össze, elhatározván, hogy hosszú kihagyás útán ismét lesz - méghozzá közösségi összefogás eredményeként lapja Mosonmagyaróvárnak.
S elindítottuk a Moson Megye Polgáraiért Alapítvány csekélyke támogatásával a Moson Megyét. Megjelenése rapszodikus volt, a kezdeti lelkesedést alaposan megtépázta az önkormányzati ellenszél. Megmentőként a Mosonmagyaróvári Környezetvédő Egyesület jelentkezett, s rövid ideig ezen egyesület ernyője alatt jelent meg a lap.
Ekkor már egy ideje külsősként szemléltem új szerkesztők szélmalomharcát, majd felkérésre az egyesület vitorlái alatt ismét kapitányi szerepet vállaltam.
1997-ben azonban zátonyra futott a vitorlás, s igazából nem is a pénz hiányzott s az akarat, hanem szerkesztői hiba (egy nem kívánt cikk ) a megszűnés szélére sodorta a lapot. Kiderült: a csekély támogatás fejében nagyobb lojalitást várt a helyi hatalom.
Ekkor, 1997 márciusában Mosonvármegye néven újraindult, immár magánvállalkozásként, stabil nyomdai hátérrel, kitartó szerkesztőgárdával a városi újság.
A névválasztás ahajdani Ruff Andor -féle Mosonvármegyére utal, amely a két háború között hetente kétszer is megjelent, s amely ma is a helyismereti kutatás forrása.
Közben voltak apró változtatások, biztossá vált az önkormányzati támogatás, kiszínesedtek az oldalak.
S elérkezett 2010 ősze, amikor a megváltozott összetételű önkormányzat úgy gondolta, fontos a helyi újság, s növelte annak támogatottságát, szorgalmazta gyakoribb megjelenését.
Így 2011-ben 27 számot jelentettünk meg. Változott szerkesztőgárdánk, változott a tulajdonos is, nyomdát is váltottunk.
S így érkeztünk el a mostani számig, amel újabb változást jelent, a fejlődés újabb állomásához értünk.
2012. január elsejétől a lap hivatalosan a Flesch Károly Kulturális Központ tulajdonába került, kiadója a kulturális központ igazgatója.
Megváltozott méretben, új betűtípussal kerül olvasói elé. A Monocopy Nyomda állítja elő kéthetente a közel 15 000 ezer példányt, amely minden második pénteken kerül a város postaládáiba.
Szerkesztőgárdája alapvetően nem változik, a lap nyitott, a város polgárai iránt elkötelezett orgánum marad.
Szerkesztési elvei is változatlanok: a régió és benne a város múltja az a talapzat, alap, amelyre épület emelhető. Fel kívánja mutatni a Mosonvármegye a keletkezett értékeket, bemutatni Mosonmagyaróvár pezsgő életét. A bírálatról sem mond le, s a vélemények ütköztetéséről sem, ha kell.
Az elmúlt két év tanulságokkal szolgál, ezeket megszívlelve kívánunk a megőrizve és továbbfejlesztve elv mentén lapot készíteni.
Az utolsó bekezdés legyen a köszöneté. Mindazoknak megköszönöm az eddigi munkát, akik időt és energiát nem kímélve a város lapját szolgálták az első két évtizedben. Köszönöm az első szerkesztőgárdának, Gombosi Lillának, Nagy Sándornak, Láng Istvánnak, Tóásó Gyulának önzetlen segítségét, munkáját. S köszönöm a később bekapcsolódóknak, Balassa Tamásnak, Beregszászi Balázsnak, Faddi Horváth Pálnak, dr. Keresztély Ritának, Simon Zsuzsának, Tuba Lászlónak, Uzsák Zoltánnak. Munkájukra ezután is számítok, mint ahogyan másokéra is.Ez a lapszám mutatványpéldány is egyben. Kérem fogadják szeretettel, s legyenek olvasóink, szerzőink a jövőben is.
Békés, boldog ünnepeket kívánok mindnyájuknak!
Böröndi Lajos főszerkesztő
Szent Borbála - a bányászok és a tüzérek védőszentje
Advent második vasárnapján, Borbála napon emlékezett meg a bányászok, a kohászok és a tüzérek védőszentjéről az Országos Magyar Bányászat és Kohászati Egyesület Ferencz István Szervezete Magyaróváron, a Szent Anna kápolnában.
Még tavaly ilyenkor helyeztek el itt egy Szent Borbála szobrocskát, hogy legyen egy emlékhelye a hitéért lefejezett szentnek.
Nagy József magyaróvári plébános rövid szertartás keretében emlékezett meg a maroknyi résztvevő előtt a védőszentről, s emlékeztetett a hit erejére.
Az ünnepségen részt vett dr. Iváncsics János alpolgármester is.
Antall Józsefre emlékeznek
A Mosonmagyaróvári Polgári Kerekasztal Egyesület szeretettel vár mindenkit az Antall József néhai miniszterelnök halálának évfordulóján szervezett megemlékezésre és koszorúzásra.dőpont: 2011.december 11. a fél 11-es szentmise után. Helyszín: Fő u.19. sz. ház falán lévő emléktábla. A szentmisén lehetőség lesz mécsesek gyújtására. Emlékezzünk méltósággal!
Családdal a jövőért
A Zsidanits Közéleti Társaság, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség, a Kereszténydemokrata Néppárt és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség együttműködésben, Család, társadalom, problémakezelés címmel egy rendezvénnyel zárták le Mosonmagyaróváron a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetett tematikus évet, „A család évét".
Egy évvel ezelőtt a kimondott cél az volt, hogy felkeltsék az emberek szívében a felelősség érzését a társadalom legfontosabb intézménye, a család iránt. Az év során az egyházmegyék és különböző szervezeteik számos családi programot, előadást, konferenciát szerveztek, de www.csaladeve.hu címmel önálló weboldalt is létrehoztak a programok koordinálására.
A városi rendhagyó eseményre 2011. december 2-án 18 órakor az Irodaházban került sor, ahol nagyszámú érdeklődő várta az előadókat: Dr. Varga Gábor pszichiátert , Széles Sándor kormánymegbízottat, dr. Nagy István polgármestert, országgyűlési képviselőt, Kapui Jenő plébánost, Kiss Miklós evangélikus esperest és Farkas István piarista igazgatót.
Dr. Varga Gábor pszichiáter, az est főelőadója a család funkcióiról, , a családtagok szerepeiről, működésük nehézségeiről beszélt. A társadalom gyengülése a családok gyengüléséhez, a gyermekvállalás csökkenéséhez is vezet. Napjainkban egy család napi hét percben neveli gyermekét. Négy órában hagyja „kultúrszennyel” elárasztani. Ezt tovább rontja az alkoholizmus, a narkóéhség, melyek sok esetben tragédiába torkollnak.
A megoldás identitásunk, önmeghatározásunk valamennyi típusának ( társadalmi, személyi, nemzeti,vallási,nemi,szakmai stb…) szilárd megléte, mely, mint egy pajzs véd bennünket az öntudatnélküliségtől. A védekezés záloga a család, az intézményesített nevelés és a hit. Ne engedjük elvenni identitásunkat, álljunk ellen a támadásoknak!
Az est végén Széles Sándor, a megyei kormányhivatal vezetője összegezte az elhangzottakat, köszönte meg a szervezők, előadók munkáját és zárta le a „Család évét”.
Simon Zsuzsa
november, második szám (XI.25.)
Meghívó
A Zsidanits Közéleti Társaság, a KÉSZ, a FIDESZ, a KDNP és az IKSZ szervezetekkel együttműködve
CSALÁD, TÁRSADALOM, PROBLÉMAKEZELÉS
című rendezvénnyel zárja a „Családok évét”.
Helyszín: Pártok Háza. Időpont: 2011. december 2. (péntek) 18 óra. Előadók: Dr. Varga Gábor pszichiáter (KÉSZ), Széles Sándor, a kormányhivatal elnöke, dr. Nagy István polgármester,országgyűlési képviselő, Kapui Jenő plébános, Kiss Miklós evangélikus esperes, Farkas István piarista igazgató.
Maradandó életművet hagyott ránk
Mosonmagyaróvár önkormányzata és a Zsidanits Közéleti Társaság invitálta szoboravatóra a város polgárait Majorokba november 19-én, ahol Fekete István író tiszteletére avatták fel a Hú című regényének főhősét megörökítő erdei fülesbaglyot ábrázoló bronzszobrot.
Fekete István 85 éve vette át diplomáját a magyaróvári akadémián, de a városhoz fűzi őt a Fekete iskola is, ahol ápolják emlékét, s tisztelik írói munkásságát.
A rendezvény fővédnöke dr. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár volt, aki levélben köszöntötte az ünnepség résztvevőti. A levelet Farkas István piarista olvasta fel. “Ő csak mesélt” - írta az államminiszter, aki Fekete István pedagógiai hatására emlékeztetett.
Köszöntőjében dr. Nagy István polgármester az összefogás nagyszerűségét méltatta, s örömmel szólt arról, hogy Fekete István gondolatai sokak lelkében élnek, s ennek mi sem szebb bizonyítéka, hogy az ünnepségre sokan eljöttek.
Dr. Jelenits István irodalomtörténész, volt piarista tartományfőnök beszélt Fekete irodalmi jelentőségéről. Mint mondta, “az a nép, amelyik értékeit elfelejti, pusztulásra van ítélve. De aki őrzi elődei értékeit, az a jövő útján jár.”
Szerinte a XX. századi irodalom hallatlan gazdagságában olvasóra lelt. Hogy ebben a gazdag irodalomban milyen hely illeti meg Fekete Istvánt? Jelenits atya szerint jelentős író az, aki a fiatalokhoz vezető utat lelte meg, s Fekete az írás ősi egyszerűségével szólalt meg. Csöndből születő mondatokkal. S maradandó életművet hagyott ránk.
“Boldog az a közösség, amelyik emlékezni tud” - zárta gondolatait Jelenits István irodalomtörténész..
Ezt követően Ruzsa Dániel, a Fekete iskola tanulója olvasott fel egy részletet Fekete István Köd című művéből, majd Láng Ágostonné leplezte le a Fittler Ottó által készített emlékművet.
Fekete István éveken át levelezett Láng Rudolffal, Láng Ágostonné apósával, innét a kötődés.
Az emlékműavatás a Himusz eléneklésével fejeződött be.
Böröndi Lajos
(Balassa Tamás fotója.)
Meghívó - Könyvbemutatóra invitálja Böröndi Lajos a verskedvelő olvasókat a Huszár Gál Könyvtárba, ahol december 1-jén mutatják be 11. kötetét. A könyvet Karczagi Endre festőművész grafikái illusztrálják.
Közreműködik Szőcs Beáta, a Piarista iskola diákja.
Megolvadt üveg
1.
simogatásod elalszik hajamban
ölelésedben fénylik a pillanat
visszatartom lélegzetemet
messzi harangszó szíved dobogása
2.
megolvadt üveg a decemberi fény
illatod májusi kertek virágzása
csönd lett ahogyan bőrödhöz ért a szám
ahogyan kezed elpihent arcomon
Kiemelt szakmai díj Mosonmagyaróvárnak
Magyarországon a ’90-es évek közepe óta hirdetik meg a „Virágos Magyarországért” Környezetszépítő Versenyt, melynek lebonyolítását a Magyar Turizmus Zrt. végzi. Ezáltal hazánk az egyik legrangosabb európai versenybe is bekapcsolódott (Európai Virágos Városok és Falvak Versenye). Egyedülálló program ez Európában, kb. 25 000 település között teremt minden évben kapcsolatot, mintegy ötvenmillió embert mozgósít a környezet szépítése, az élettér minőségének javítása érdekében. A versenyt külön város és falu kategóriában hirdetik meg, melyre Mosonmagyaróvár több éve benevez. A magyar versenyben legjobb eredményt elért falu és város képviselheti hazánkat a nemzetközi megmérettetésben.
A verseny célja a kulturált, tiszta, környezetbarát, vendégváró országkép kialakításának elősegítése, a turizmus fejlesztése, közös értékek védelme, a településeken az életminőség javítása, a hagyományos magyar virág-és kertkultúra felélesztése az ökológia, a környezetvédelem szempontjainak megfelelően.
A települések bírálatát szakemberekből álló zsűri végzi. A bírálat során a zöldfelületek minőségét, fejlesztését, gondozottságát, virágosítását, zöldfelület gazdálkodás helyzetét figyelik.
Idén, az októberi országos díjkiosztó ünnepségen Mosonmagyaróvár munkáját, zöldfelületeinek és közterületeinek szakszerű fejlesztését, fenntartását, a városkép esztétikus megjelenését, a lakók aktív részvételét ismerte el és jutalmazta a zsűri. A Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetség kiemelt szakmai díját kapta a város.
Eddig öt alkalommal kapott elismerést tevékenységéért. 2004-ben a lakosság részvételét ismerték el különdíjban. 2006-ban az ’56-os emlékhely méltó kialakításáért kapott arany diplomát, és tárgyjutalmat.
2007-ben az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának védnöki elismerését (oklevél) és tárgyjutalmat vehették át Mosonmagyaróvár képviselői. A zsűri a közkertek színvonalas gondozását és a vár és a városközpont virágosítását értékelte kiemelkedőnek, díjazásra méltónak. 2009-ben szponzori díjat nyert a város, 2010-ben a Győr-Moson-Sopron megyei Önkormányzat ismerte el a környezetbarát munkát.
Radnótira emlékeztek a Hallerosok
Megható megemlékezés zajlott le a napokban a mosoni Radnóti-szobornál. A Haller-iskola – hagyományaihoz híven – ünnepi műsorral emlékezett meg Radnóti Miklósról. A 8. a osztályos tanulók nyújtottak méltó áttekintést a költőről a megjelent érdeklődőknek. Az iskola ezzel is kapcsolódott az irodalmi hét rendezvényeihez.
Tallós Prohászka Istvánra emlékeztek
Minden év novemberének második hetében Tallós Prohászka Istvánra emlékeznek Mosonmagyaróvárott, s a magyaróvári temetőben koszorút helyeznek sírjára. Nem volt ez másként az idén sem, s most is önkormányzati delegáció érkezett a csallóközi Somorjáról, ahol szintén ápolják Tallós Prohászka emlékét. Nagy József önkormányzati képviselő szerint a két várost a sok közös szálon kívül ez az életmű is összekapcsolja.
Tallós Somorján született 1896. november 8-án, s az újrónafői szanatóriumban halt meg 1974. november 10-én. Telekkönyvi írnokként dolgozott Malackán, 1915-től katona, 1919-ben Magyaróváron szolgált. 1920-1924 között az Iparművészeti Iskola hallgatója, első kiállítását Somorján rendezte. Ezt követően állított ki Pozsonyban, s 1929-ben a budapesti Nemzeti Szalonban. 1947-ben költözött Mosonmagyaróvárra, itt életképeket és társadalmi témájú képeket festett a kor kívánt stílusában. Művészeti szakkört indított a városban, sok helybéli tehetséget tanított a mesterség fogásaira. Így Pintér Éva festőművészt is, aki a sírnál mondott köszöntőjében emlékezett meg a tanárember Tallós Prohászkáról.
Élete utolsó éveiben nagy szegénységben élt, különcnek tartották, s súlyos betegségben hunyt el 1974-ben.
A temetői megemlékezés után az emlékezők megkoszorúzták a Szent Imre utca sarkánál lévő épületen található emléktáblát. Az épület helyén állott az a ház, ahol a szakköri foglalkozásokat tartotta valaha Tallós Prohászka István. (fotó:balassa)
Természeti értékeink helyreállítását célzó nagyprojektek indulnak a Szigetközben
2011. november 11. 14:41
„A Kormány környezeti értékeink megóvása és az állampolgárok életminőségének javítása érdekében döntött úgy a múlt héten, hogy az Új Széchenyi Tervben támogatja a Mosoni-Duna és a Szigetköz fejlesztési nagyprojektjeit” – jelentette be Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkára 2011. november 11-én, Győrben.
„A beruházások a vízrendszer vízminőségi és – mennyiségi állapotának javítását, az ökológiai körülmények helyreállítását, valamint a vizes élőhelyek rekonstrukcióját teszik lehetővé” – hangsúlyozta Molnár Ágnes.
A 6,3 milliárd forint összköltségű, „Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja” címet viselő fejlesztés során pótolni tudják majd a Duna Bősnél történt átkormányzása okozta vízhiányt, csökkentve a természetvédelmi területeken kialakult káros hatásokat. A projekt nyomán hatékonyabbá válik az árvízi védekezés feltételrendszere, és hosszú távon a kedvezőtlen feliszapolódási folyamat is visszaszoríthatóvá válik. A Kormány támogató döntése 22 települést és közel 200 ezer főt érint, a rehabilitáció révén tisztábbá válik a környezet, és javul a térség lakosságának életminősége.
A 6,2 milliárd forintból megvalósuló „Szigetköz mentett oldal és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú tovább fejlesztése” című projekt célja a Duna elterelésével már nem érintett Alsó-szigetközi hullámtéri és mentett oldali medrek rehabilitációja. Jelenleg az érintett medrek a Duna medersüllyedésének következtében az év egy részében szárazak, és ez a vízi élővilág életfeltételein
Képgaléria
